Az elmúlt napokban kicsit összesűrűsödtek az események, emellett Botond is erősen fogzik, így a blogírásra már nemigen maradt idő. Szegény kicsi manó napok óta küzd a középső metszőfogaival, mind a kettővel felül. Remélem hamarosan túl leszünk rajta.
Így aztán varrásra sem jutott idő. Nem mintha nem lennének még nem blogolt művek. :) Most éppen az első saját készítésű táskámról akartam írni, de természetesen elkalandoztam. :)
Szóval az első táskámat egy saját példányom ihlette. Azt még ajándékba kaptam Gizi nénitől, aki rengeteg szép holmit készített, többek között egy csodaszép falvédőt Botondnak. Én hasonlóba még nem mertem belevágni, de a terveim között szerepel. A falvédőről tudni kell, - amellett, hogy gyönyörű - hogy rengeteg kézi varrás is van benne.Ugyan a figurák applikálása varrógéppel történt, de az utána rádolgozásra kerülő rétegeken is át lett varrva, ami kőkemény kézi munka. A teljes kézi steppelés pedig már nem is látszik, mert eltakarja az ágyrács.
Amellett, hogy nem egyszerű elkészíteni még időigényes is. Mindezzel együtt az egyik nagy álmom a mesés falvédők, faliképek készítése.
Botond még csak 9 hónapos, de a pelenkázóján ülve már nagy lelkesedéssel mutogatja a felhőket, pillangókat a falvédőn. Na jó a zebrával még akadnak problémák, valahogy mindig pillangósítani akarja szegény párát. :) Szóval a falvédő gyönyörű, a gyerkőc imádja és nem utolsó sorban játékosan megtanulja a rajta szereplő figurák nevét, amelyekről akár mese is kitalálható neki.
Egyszer, ha sok időm lesz belekezdek egy ilyen nagyobb projektbe is. Addig pedig lássuk Gizi néni alkotását, amit nem tudunk eléggé megköszönni! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése