Nos az utóbbi napokban nem sikerült időt és energiát juttatni a blogolásra. Manó beteg volt, Árpi pedig még mindig az. :( A fogzásról ne is beszéljünk. Botond újabban kettesével növeszti fogacskáit, most éppen a 5. és 6. példány kínozza, sajnos jobban, mint az eddigiek. Így aztán a nap bármely szakában törik el nála teljesen váratlanul a mécses. Lehet, hogy egy perccel hamarabb még teli szájjal vigyorgott, aztán jön a sírás, és pici ujjacskái már vándorolnak is a szájába mutatván, hogy ott fáj a fránya.. Az embernek megszakad a szíve ilyenkor. Persze próbálunk segíteni Neki ahogy lehet, de ez nem bizonyul elegendőnek. Így aztán sem írásra sem varrásra nem maradt sok idő, mondhatom azt is, hogy konkrétan semmi. De túl leszünk ezen is, remélhetőleg hamar! :) Akkor majd újult erővel vetem magam az anyagaim közé. Várom már!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése