Nem férek a "bőrömbe"! :)

A címet lehet szó szerint érteni. Ma nagyjából úgy érzem magam, mint akire rászakadt az OTP. Persze nem azért, hogy agyonnyomja. :) A szüleim úgy döntöttek a napokban, hogy felújíttatják a már igencsak régi,de szívüknek kedves ülőgarnitúrájukat. Édesapámnak van egy kárpitos/bútor boltos ismerőse, akit fel is keresett hamarjában a feladattal. Konkrét terv nem volt, csak annyi, hogy textilbőr ruhát kapnak a bútorok. A kedves ismerős el is hozta a színmintákat én pedig ott olvadoztam a gyönyörű textilbőrök láttán. Fel is tettem Neki a kérdést, amire hirtelen még reagálni sem tudott..."Textilbőrt is lehet vásárolna, vagy csak bútort?" :) Mikor sikerült magára találni megkérdezte, hogy mire kellene. Elmondtam, hogy mindenfélét varrni belőle, pl. táskát... Úgy látszik ez tetszett Neki, mert egyből felajánlotta, hogy ingyen és bérmentve megkapom a hulladékokat. :) Nekem amúgy sem kellenek nagy darabok, így persze roppant boldog lettem. :) Ezt az adagot pedig ma kaptam:

Hulladék alatt én egészen kicsi ficniket értettem, ezek szerint bútorgyártásnál nagyobb léptékben kell gondolkodni. :) Vannak benne akkora darabok is, hogy simán kijön belőle egy táska mindenféle toldás vagy variálás nélkül is. :)


Mutatok egy képet a kedvenc színeimről is:

Egyetlen szívfájdalmam csupán, hogy egy álomszép zöld textilbőrből nem volt hulladék. Úgy látszik abból nem rendeltek bútort mostanában. De ne legyünk telhetetlenek! :) Ilyen kincsre nem mindennap bukkan az ember. :) A zöldből pedig majd alkudozom méterre. :)